Miért jó sportolni?

A legtöbben azért kezdünk mozogni, hogy leadjunk egy-két felesleges kilót. Pedig a sport másra is jó...

Nem véletlen, hogy a sport egyidős az emberiséggel. Már az őskorban is fontos volt a test
karban tartása. Sőt, ez az akkoriak életben maradását jelenthette. A líbiai sivatagban talált
kőkorszaki rajzok íjászatot és úszó alakokat ábrázolnak. A sport aztán az ókorban is jelentős
szerepet töltött be az emberek életében. Kínában már Kr.e. 4000 körül is sportoltak. Az
ókori görögök pedig „kitalálták” az olimpiát. Felnéztek azokra az emberekre, akik izmosak,
egészségesek, daliásak voltak. Mivel én lány vagyok, azt azért nagyon sajnálom, hogy a nők
nem vehettek részt a sportversenyeken. Ezek szerint az ő testedzésük ekkor még nem volt
fontos? Milyen jó, hogy én most élek! Szabadon kipróbálhatok szinte minden sportágat, és
megnézhetem a versenyeket. Szegény ókori lányok! Vajon ők mit sportolhattak?
Én szenvedélyesen szeretem a sportot. Ez nem is véletlen, mert az anyukám testnevelést
tanít, és kézilabda-edző. Ezért már kicsi koromtól együtt élek a sporttal, része
mindennapjaimnak. A szülői példamutatást nagyon fontosnak tartom. Ha egy gyerek azt
látja, hogy a szülei minden szabadidejüket a TV előtt tespedve töltik, és semmit nem
mozognak, rosszabb esetben ő is közéjük ül. A jobbik eset az, ha a rossz példát látva erőt
vesz magán, és valamilyen sportolási lehetőséget keres. Nekem ilyen gondom nem volt, és
úgy gondolom, nem is lesz. Még alig tudtam járni, de már a Mátrába kirándultunk. Ha
elfáradtam, papa felvett a nyakába. Sokat gyalogoltunk, de jó mulatság volt. Amikor már
biciklizni is biztonságosan tudtam, nekivágtunk a Gyöngyösről Mátrafüredre vezető
kerékpárútnak. Eleinte ezt a nyolc kilométert többszöri pihenővel tettük meg, de ma már
anyát is le tudnám előzni. Az a jó ebben a sportban, hogy együtt vagyunk, és közben jókat
beszélgetünk, nevetünk. Gyakran útra kelünk, és már a hatéves húgom is próbálkozik tartani
velünk az iramot.